2012. január 5., csütörtök

Elismerés


A Balkon c. művészeti folyóirat főszerkesztője a fenti mondatot az alábbi adásban fogalmazta meg, amikor - arra a kérdésre, hogy mi történt 2011-ben a magyar kortárs művészeti szcénában - szóba hozta a 2009-es (!) "Diákhiteltartozásom forintban" c projektünket. A főszerkesztő hozzáfűzte: a projekt olyan mély hatással volt rá, hogy azóta felhagyott a Magyar Narancsba való írással. 

Alkotás útja, Tilos Rádió, 2011. december 29., klikk!

-----------------------------------------------------------------------

Köszönetnyilvánítás a részünkről:



Az "Alkotás útja" fantázianevű, Hajdu István idézetét magán viselő pólónk itt megrendelhető.

3 megjegyzés:

  1. .Azon túl, hogy alkalmasint elég nehéz volt követni, miről is próbálnak beszélni az Alkotás Útja műsorvezetői meg Hajdu István - talán meg sem értettem igazán -, ez egy szép kör volt. Hajdu István szövege, az általatok kiemelten túl is, néhány ponton egyenesen epic! :) Sikerült asszem megragadnotok a memetikus lényeget belőle - bár azt nem hiszem, hogy a póló a véleményezésetek mellőzi az irónát, sőt: ha valami, akkor ez a kis sztori _nagyon is_ az irónia lélekmentő erejéről szól. Mikor ennnyire máshol jár valaki agya, és ráadásul - már bocsánat - ekkora hm... csacskaságot hm... interpretál (még ha "mindettől függetlenül" az egyik legeredetibb mindenkori[!] kortársművészeti problémát feszegetve is), csak a humor segít. Mondom tisztelettel, mivel a Balkon, főszerkesztőjével együtt kb. húsz éve számomra (majdnem :)) maxrespect, van valami abban az " I. Világháborús önjáró tank" kifejezésben, amit a lappal kapcsolatban emleget a főszerkesztő. Bár véleményem szerint ezzel az önjáró mivolttal nincsen teljesen egyedül, például itt vagytok ti is ebben a státuszban. :) [És még megannyi művész és kezdeményezés.] Mindezzel együtt, Hajdu István talán legőszintébb megállapítása, hogy már nem érti, mi történik a "kortársban". Kiterjesztett értelemben együttérzek vele, mondhatni a világ mindíg is hajazott az őrületre, de ami most megy, ugye. :P Szóval elismerésre méltó, hogyha már nem érti és nem érdekli a kortárs-téma, akkor nem is kíván vele foglalkozni. Illetve megpróbálja megfogalmazni, mennyire idegen tőle ami most megy. Dehát már 62 éves, nem való mindenkinek - és nem is elvárható -, hogy ebben az életkorban a "sihederek" világában éljen. (Ahogy tőlem sem, hogy ugyanolyan jelentőséget tulajdonítsak a dubstepnek, kövessem a szcéna rezdüléseit, mint egy tini.) Dehát erre meg van egy - szintén nem junior - Sugár János, nemde? :) Aki Byronnal együtt szuperül keretbe rakta ezt az egész sztorit, beleértve a Balkon főszerkesztőjének ellenérzéseit is. Ha viszont komolyan és _szó szerint_ veszem azt, hogy "Borsos Lőrinc 2009-ben szimbolikusan tönkretette a magyar képzőművészet reputációját" - az... csak a szokásos: gyász. Mondom ezt úgy, hogy tényleg tetszik Hajdu István stílus és kifinomultság iránti vágya és (abszolút) polgári elkötelezettsége.
    Jó kis polószöveg lett (a tipó továbbra is argh).
    Hajdu István kritikája legalább nem a "sunáznám-tarkónlőni" undorító félállati bugyraiból érkezett, jó, hogy vannak még ilyen úriemberek. Már csak az ő példájukra tekintve is, talán a mi generációnkból is kiválik néhány humanoid, akik megugorják idővel ezt a szintet. Szeretnék köztük lenni, ahogy ismerlek bennőtök, veletek együtt. Ebből a szempontból különösen értékelem a ti műsorbéli reagálásotokat.

    Jókedvet, kitartást és szeretetet kívánoktisztelettel az új évre!
    .
    Jaés: tényleg nincs semilyen értelemben új a nap alatt.

    VálaszTörlés
  2. Kösszazészrevételt! Typo finomítva.

    Üdv,
    J

    VálaszTörlés
  3. Hála az égnek és nektek ha egy ekkora fasz többé nem ír kortárs művészetről dolgozzatok kicsit azon, hogy ne is beszéljen róla! :D

    VálaszTörlés

 
Free counter and web stats